2013/05/28

Koreaiak

Megjöttek végre a dél-koreai vendégek.  A Couchsurfing-en keresztül találtak meg kb. másfél hónapja. Először nem akartam fogadni őket, de aztán belegondoltam, hogy mikor van az embernek lehetősége koreaiakkal beszélgetni, meg különben is szimpatikusak voltak a képeik alapján, úgyhogy igent mondtam.
Úgy örültek a pozitív válasznak mint a gyerekek. Ez az első Coachsurfing tapasztalatuk, illetve a nő volt a lányával egyszer Japánban, de ott alig találkoztak a vendéglátóval csak megkapták a lakást. Teljesen jól csinálják. Természetesek, érdeklődőek, mindent meg akarnak kóstolni, ha attól eltekintek, hogy egy kicsit nehézkes velük a kommunikáció, de ez tapasztalatom szerint minden ázsiaival így van, nincsen velük semmi baj. Tegnap elvittem őket Esztergomba és Visegrádra aztán este együtt főztünk pörköltet nokedlivel.
Ma egyedül mentek be a városba, kíváncsi vagyok, hogy hogy oldják meg a hazajövetelt. Van náluk cédula, amit meg tudnak mutatni a buszjegyvételnél, remélem megoldják.




Kicsit homályos a kép, de ez annyira jó volt. Az őr bácsi a bazilika kupolájában megállított minket, hogy mondjon-e egy két érdekességet a kupola akusztikájáról. Beengedett minket az elzárt területre, hogy kerüljük meg a kupolát és a másik oldalon pont szemben álljunk meg a vasnál. Kiderült, hogy ez a speciális dupla kupola olyan jól vezeti a hangot, hogy a kb. 40 méterre lévő bácsi suttogását is lehetett hallani. Majd elkezdett gyönyörűen énekelni. Olyan volt mintha egy sztereo erősítőből hallanánk. Aztán a koreaiak is énekeltek, szintén gyönyörűen.


Átmentünk a szlovák oldalra is, csak hogy legyenek ott is, meg hogy csináljunk képeket a bazilikáról.



 Folyton egymást fényképezték és mindig fennhangon üvöltöztek hozzá, hogy one, two, three.


A néni 60 éves létére mindent kipróbált. Igaz, néha úgy tűnt mintha nem lenne teljesen százas, de szemmel láthatóan a pasit ez nem zavarta.


A nokedliszaggatástól el voltak ájulva, nekik is ígértem a szaggatót, majd veszek magamnak a piacon másikat, mert amit boltban lehet kapni, az nem olyan jó.

2013/05/06

Vadgesztenye virág

Még sohasem néztem meg közelről a vadgesztenye virágát. Messziről nem látszik, hogy  a  kis virágok különböző színűek.





2013/05/03

Kálváriák eső után

Egész hétvégén itt van a Lili barátnője, ami azt jelenti, hogy én sokkal szabadabb vagyok mint általában, ugyanis teljes gőzerővel kamaszodnak. Már nem hogy nem fontos a jelenlétem, inkább teljesen kizárnak, ami engem egyelőre nem zavar, sőt élvezem. Ma például miután a zivatar után kisütött a nap és gyönyörű idő lett, rájöttem, hogy nyugodtan elmehetek kálváriát fényképezni a csendhegyeknek .
Ez maga volt a tömény gyönyörűség. Kár hogy az illatokat nem lehet megörökíteni.
A biatorbágyi régi kálvária bent van az erdőben, az ázott avar szaga keveredett a tavaszi virágokéval.
Pár hét múlva piroslani fog a tisztás a szamócától.



Etyeken az egész kálvária körbe van véve a legillatosabb szimpla halványlila orgonával. Kábító volt az illatorgia.




A sóskúti kálváriahegyen egy birkanyáj legelészett. Ott meg az állatok szaga keveredett  a virágzó kakukkfű  meg a többi gyógynövény illatával, amit én megintcsak nagyon szeretek.



Volt egy bárány ami úgy nézett ki mintha egy horrorfilm szereplője lenne. Nem is értem, hogy miért csak ez az egy vedlett ilyen borzalmasan, illetve miért nem nyírták meg. Cafatokban lógott róla a gyapjú. Ráadásul a nap átvilágított a fülén meg a lábán ahol alig volt szőr, ami még hozzátett a szörnykinézethez.