puszikávé: repülő

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: repülő. Összes bejegyzés megjelenítése

2019/03/13

Bécs

Munkaügyben Bécsben voltam. A régebbi munkáltatómtól az Osztrák légitársaságtól béreltünk irodát a munkához a repülőtéren és az egyik kollégám ismerőse megszervezett nekünk egy hangárlátogatást is. A többeknek is nagyon tetszett, de én élveztem a legjobban, hogy az ismerős gépek között lehetek.

gigantikus borjúbécsi az elmaradhatatlan krumplisalátával vacsorára

2018/02/15

Párizs

Lilivel évek óta álmodoztunk Párizsról. Még tavaly szeptember végén pont a születésnapja előtt láttam egy akciós repülőjegy hirdetést, úgyhogy nekiálltam keresgélni valamelyik iskolaszünet idejére olcsó jegyeket. Már majdnem feladtam, mert ha oda volt olcsó akkor tuti a visszaút volt drága, vagy fordítva, de végül is két órás kínlódás után sikerült a farsangi szünetre találnom oda-vissza olcsó jegyeket és szállodát is.
Én 35 éve voltam már Párizsban, de persze most minden teljesen másmilyennek tűnt és egyáltalán nem voltam elájulva, de szerencsére Lili igen. Én ismét beláttam, hogy nekem fölösleges bármilyen nagyvárosba menni, a világ legszebb nagyvárosa is sok 4 napig, kevesebb idő alatt meg a legfontosabb dolgokat sem lehet megnézni. Azt el sem tudom képzelni, hogy mi lehet ott nyáron főszezonban amikor így is sorba kellett állni minden főbb látványosságnál. A Louvre-ba legalább egy órát araszolgattunk, és a másik előre megvett jegyes sor sem volt sokkal rövidebb. Szerintem az Eiffel toronyba is csak azért jutottunk fel hamarabb, mert köd volt így csak az olyanok mentek föl mint mi, akiknek nem volt idejük elhalasztani.

borzalmas, ízetlen turista bagett Sacre Coeur-rel

messze a Pompidou központ

kanyarog a sor

mi lehet itt nyáron, el sem tudom képzelni

az írnokot hatodikos korom óta szerettem volna megnézni

a Mona Lisának többen álltak háttal, mint ahányan nézték

a Tulieriák kertjében több volt a seregély mint a galamb

kivilágítva is megnéztük

egész nap tudtunk volna enni

eldőlt, hogy mégsem megyünk föl a harmadik szintre

majdnem lekéstük a repülőt, pedig azzal a busszal mentünk amit Ryanair ajánlott

2017/04/30

Felülről

Szerencsémre ez a borzalmas áprilisi havazás pont akkor volt amikor én elrepültem Oldenburgba. Mire hazaértem már csak a hegyek voltak havasak. A repülőutak szinte végig felhősek voltak kivéve a hazaút végét. Reggel amikor hazaindultunk és fölértünk a felhőréteg fölé, valahogy olyan szögben sütött a nap, hogy a repülő árnyéka egy szivárvány körben követte a repülőt. Ilyet még sohasem láttam, pedig már nagyon sokszor repültem, minden napszakban.
A hazaút végén teljesen kitisztult az idő és gyönyörűen látszott a messzeségben a havas Magas-Tátra aztán a Dunakanyar a szintén havas Börzsönnyel, Pilissel és végül a Hármashatár-heggyel.

Frankfurt

Add caption

Magas-Tátra

Dunakanyar, havas Pilis

Esztergom

Pilis

Hármashatár-hegy

Margit-sziget

Nyugati pályaudvar

Városliget

Keleti pályaudvar és a Népstadion hűlt helye

Ferihegy (csak azért is, nekem már ez marad örökre, pedig Liszt Ferenccel tulajdonképpen nincs bajom)

tavaszi mintázat

2017/04/25

Bréma és Oldenburg

Volt egy nagy átszervezés a munkahelyemen és én egy olyan csoportba kerültem, ahol a többség oldenburgi. Eddig folyton Frankfurt mellé Raunheimbe kellett járni, de most praktikusabb volt a pár frankfurtinak és nekünk kettő magyarnak menni Oldenburgba, mint a sok oldenburginak utazni Frankfurtba. Én ennek kifejezetten örültem. Ha már annyit utazunk akkor legalább lássunk is valamit. Frankfurtba legtöbbször csak egy napra megyünk, reggel a reptérről az irodába és délután meg vissza a reptérre. Frankfurtba még egyszer sem jutottam be. Oldenburgot szerencsére nem lehet megjárni egy nap alatt, sőt még kettő sem elég rá ha egész napos a munka. Most úgy terveztük a kolléganőmmel, hogy a hajnali géppel elindulunk, frankfurti átszállással 10 óra körül már Brémában lehettünk volna, ott akartunk egész nap nézelődni és délután átmenni Oldenburgba. Ebbe a jó kis tervbe beleszólt a brémai reptéri dolgozók sztrájkja, ami miatt törölték a gépünket, úgyhogy egész délelőtt a frankfurti reptéren ücsörögtünk és csak kettőre értünk Brémába a következő géppel. Végül is szerintem Bréma nagy részét vagy legalább is a szebb részét így is láttuk, de mire vonattal átmentünk Oldenburgba és elgyalogoltunk a szállodába elfogyott az energiánk. Nem voltunk képesek még ott is szétnézni és másnap este is csak egy kis sétára maradt idő, harmadnap meg korán reggel indultunk haza. Remélem máskor is megyünk még és be tudunk pótolni mindent.