Már egy hónapja nem írtam ide semmit. Nem is nagyon történt semmi említésre méltó. Még gyalogolni se nagyon volt időm annyi munka van mostanában. Soha nem sikerült világosban hazajönnöm. Egy hónap alatt több mint 2 napnyi plusszórát gyűjtöttem. Nem is baj, majd ha igazán jó idő lesz kiveszem őket és napfényben fogok kirándulni.
Mondjuk a tegnapi időre nem lehetett panasz, gyönyörűen sütött a nap. Igaz nekünk most meg pont köd kellett volna. Az időkép ködöt ígért és a fotós barátnőmet megihlették a ködös mohás képeim, úgyhogy megbeszéltük, hogy elmegyünk a régi kőbányába, ami ott van a Budakeszit Páttyal összekötő turistaút mellett. A gyaloglást nem akartam kihagyni, ezért én kora reggel indultam gyalog az erdőn keresztül, hogy tízre Budakeszire érjek a parkolóba. Ezt az utat már többször megtettem, de mindig ellenkező irányban, úgy sokkal kényelmesebb, kevesebbet kell fölfelé menni és az is sokkal lankásabb. Kicsit későn indultam, de gondoltam, hogy most fotózni úgysem akarok útközben. Ez persze nem így történt. Olyan gyönyörű volt a felkelő napban a pára a fák között és annyira ki voltam készülve az emelkedőtől, hogy már csak pihenés képpen is fotóztam egy csomót, aztán meg rohanhattam, hogy odaérjek.