Gyógytornára járok a térdeimmel. Rendesen hosszabbat gyalogolni nem tudok. Ettől lassan kezdek megkattanni. Ez ellen ma a tornáról hazafelé tettem egy félórás kitérőt a Normafához és beszívtam egy kis hószagot. Ez ugyan nem igazi hó, csak a lehullott zúzmara, de pont olyan volt a levegő mint ahogy egy rendes sípályához illik.
2 megjegyzés:
Szép fotókat hoztál, ismét. Annak idején, amikor lebetegedtem, nem tudtam beszélni (többek közt), de főként túrázni nem. Azelőtt minden hétvégén szinte mentünk, hát ebbe haltam bele. Megértelek.
Gyönyörű képek. Sajnos a betegség, öregség nem ilyen - de szerencsére szép lassan kezdi a Jóisten hozzászoktatni az embert. Mézes káposztapakolás ? És mindenféle varázsszer ? Nem használ ?
Az idő múlása remélhetőleg azért majd segít - nem vigaszként mondom, "csak úgy" - az én térd-ízületi gyulladásom hosszú hónapok alatt javult annyira, hogy fájdalom nélkül tudtam járni. De javult !! Szóvak türelem, még fiatal vagy. :-)
Megjegyzés küldése