Mininyaralás a Balatonon

 

Lementünk a Balatonra 3 napra. Két éjszakát Zánkán, egyet Földváron aludtunk. Fürödni nem akartunk csak kirándulni. Megnéztük a Festetics kastélyt megint és most teljesen el voltunk ájulva. A kastély maga szép mint amilyen eddig is volt, de az üvegházban meg a körülötte lévő madárfuttatóban és kaktuszkertben nem voltunk még. Szerintem az egyáltalán nem volt látogatható amikor utoljára ott voltunk, pedig lenyűgöző. A sima hibiszkuszokon kívül az üvegházban van egy kültéri hatalmas vadhibiszkusz vagy másnéven mocsári mályva gyűjtemény is, ami szerintem szintén viszonylag új, mert ez  növény az elmúlt pár évben lett nagy divat nálunk. A kombinált jeggyel amit vettünk a szomszédos múzeumban a vadászati és modellvasút kiállítást is meg lehet nézni, mi azt is nagyon élveztük. 

Felmentünk a szigligeti várba is. Földvárra meg főleg azért mentünk át mert reméltem, hogy tudok szép naplementés képeket csinálni. Az már csak a hab volt a tortán, hogy az alvó vizibiciklik pont ott voltak. Ezeket már rég le akartam fotózni, de fogalmam sem volt, hogy hol vannak.

 

A többi virág is rózsaszín meg lila

 Végre tényleg kezd kialakulni legalább az előkert. Még egy kis sziklakertet is csináltam a vízóraakna mellé, a legtovább napos területre. Nagyon szeretek faiskolákban nézelődni. Az évelő virágokat elég jól ismerem, a levelükről is, a legtöbbet a rendes ár töredékéét vettem elvirágzás után. A pillangóvirágot tavaly tavasszal vetettem, de most is ugyan olyan szép mert elvetette saját mgát.

Végre rózsaszín a dália

 Sohasem szerettem a dáliákat, mert olyan művirágnak éreztem, de egy pár éve rájöttem, hogy mégis szépek. Ebben a kertben sokkal több virágot szeretnék mint a régi háznál volt. Az előkertben elképzeltem egy dús virágszegélyt mindenféle rózsaszín meg lila virágokkal. Már tavaly ültettem egy csomó virágot köztük négy tő dáliát is. Az évelő virágokkal általában nincsen gond mert a legtöbbet virágzó állapotában árulják, úgyhogy látszik a színük, de a dáliagumókon nem. Mind a négyet különböző rózsaszínnek vettem, ezekből egy volt rózsaszínnek mondható, kettő legalább fehér volt, ami ment a többi virághoz, de a negyedik, ráadásul az lett a legnagyobb bokor, az borzalmas kénsárga lett. A dáliagumókat a mi éghajlatunkon föl kell szedni télire, én is fölszedtem őket, aztán valahogy összekeveredtek, és a kénsárgát nem akartam mégegyszer megkockáztatni, úgyhogy nem ültettem őket vissza. Kicsit el is ment tőlük a kedvem, de aztán kora tavasszal az egyik faiskolában találtam egy rózsaszín összeállítást, amiben volt 7 féle különböző fajta dália, de mind valamilyen rózsaszín. Mostanra egy kivételével mindegyik kivirágzott. Ezek között is volt egy sárga, de ez legalább szép napsárga, viszont a többi tényleg gyönyörű rózsaszín.