A szálláson miután kibáboztuk magunkat félig angolul félig olszul, véletlenül kiderült, hogy az ember perfekt német (nem is tudom, hogy a némettel miért nem próbálkoztunk sehol), mert egy étterme volt Németországban, csak nyugdíjas korára költözött vissza Szicíliába. Elmagyarázta, hogy hol tudunk lemenni a partra ahonnan könnyen oda lehet sétálni a a Töröklépcső nevű gyönyörű hófehér sziklához. A napfelkelte káprázatos volt mint mindig a tengernél. Utána bőven volt időnk pékséget keresni és reggelizni, majd nyitásra odamentünk a Templomok völgye régészeti helyre. Ez volt az egyik fő célpontunk és nem is csalódtunk. A virágzó, illatozó gyümölcsfák és a virágtenger az olajfaligetben fantasztikus körítést adott az egészhez. A következő célpontunk a Villa Romana del Casale , egy fényűző római villa volt a IV. századból tele elképesztő mozaikokkal. Én az atléta nőktől voltam a legjobban elájulva. Hihetetlen, hogy a nőknek kb. 1600 évet kellett várniuk, hogy újra elkezdhessenek vetkőzni. Azt hittük, hogy rohannunk kell, mert a villa egy órával naplemente előtt zárt, de a korai kelésnek köszönhetően bőven időben odaértünk és kényelmesen meg tudtuk nézni az egészet, sőt utána a szálláshelyünkön Piazza Armerinában egy csomót kellett várni, hogy vacsorázni tudjunk, mert az éttermek csak 7-kor nyitottak.
|
lassan eléri a sziklát a nap |
|
ez csak úgy a parton egy kövön |
|
Héra templom |
|
Concordia templom |
|
Héraklész templom |
|
Piazza Armerina |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése