Lettországban először egy Pilsrundale nevű helyen a
Rundale kastélyt néztük meg. Ez egy szokásos barokk kastély, szép volt mint mindegyik, igazából a kertje lett volna érdekes, de akkor ott is 37 fok volt, nem bírtuk rávenni magunkat, hogy a nagyjából árnyék nélküli parkot végigjárjuk.
Délután érkeztünk Rigába. Riga igazából egy nagyváros, elég jó tömegközlekedéssel, rendes délutáni dugóval, ezért a szállodából egyszerűbbnek tűnt busszal bemenni az óvárosba. Addigra egy kissé befelhősödött, még az eső is szemerkélt egy kicsit, így a kellemes időben a jó nagyot sétáltunk, majd utána a sötétben a vissza buszmegállót nem találtuk, aztán persze meglett egy csomó plussz gyaloglással, úgyhogy hulla fáradtan kerültünk ágyba éjfélkor. A GPS szinte mindig be volt kapcsolva a térkép miatt, vissza tudtam minden nap nézni, hogy mennyit gyalogoltunk. Összességében majdnem 90km jött össze, ami szerintem még a természetben is sok, de főleg városban, meg múzeumban ennyi gyaloglás nagyon fárasztó.
Másnap tettünk egy kisebb körtúrát Riga körül. Először
Siguldában néztünk meg egy várromot, aztán Turaidában egy másikat, ami tulajdonképpen egy
múzeum komplexum, várrommal, egy gazdasággal és az összes melléképületével, meg egy gyönyörű kis fatemplommal. Ez nagyon érdekes volt, itt órákat töltöttünk. Délután meg kimentünk Jürmalába a tengerpartra. Jürmala a lettek fő nyaralóhelye, tele gyönyörű faházakkal. Először persze lementünk a partra, amiből egy nagy Lilifotózás lett. Lili itt már kezdte nagyon unni az egészet, ettől, hogy egy profi fotós csak őt fotózta, ugráltatta, hogy így meg úgy tartsa magát, megint egy kicsit jobb kedvre derült. Igazából nagyon sajnáltam, mert tudtuk előre, hogy egy ilyen túra egy kamasz gyereknek, pláne egyedül nagyon unalmas lesz. Alig volt egy két olyan dolog ami gyerekeknek is érdekes. Eredetileg úgy terveztük, hogy ő táborba megy mi meg ide, de a tábort előbbre rakták, ami azt jelentette volna, hogy több mint 3 hétig nem találkozunk, amihez meg még nem elég kamasz, szóval mehettem érte a táborba, hogy ide el tudjon jönni.
Mindegy tanulópénznek jó (drága) volt, azt mondta, hogy soha többet, szóval jövőre kitalálhatunk magunknak megint valami jó kis utat, ő biztos, hogy nem jön.
A következő nap elindultunk föl Tallin felé, de az út egy részen kiment egészen a partra, úgyhogy csak nem bírtunk magunkkal és kétszer is megálltunk. Nagyon jó volt, hogy teljesen egy kaptafára működött mindhárunk agya. Az első megállás után, igazából már nem akartunk többet, de amikor egy hídon át ment az út és lehetett tudni, hogy ott egy kis folyó torkolata van a parton, ráadásul egy parkoló is volt én befékeztem, és kiderült, hogy mind a két barátnőm pont mondani akarta, hogy álljunk meg mégegyszer. Akárhogy is, van valami varázslatos a nagy üres homokos tengerpartban, legalább is nekünk a kis tengerpart nélküli magyaroknak mindeképpen volt.
Innen aztán már nem volt messze Észtország határa...
 |
| Rundale kastély |
 |
| Riga |
 |
| Sigulda |
 |
| Turaida Siguldából nézve |
 |
| Turaida |
 |
| Jürmala |
 |
| Erről álmodoztam előtte, de a repülőn nem tudtam vinni a botot. |
 |
| folyótorkolat |
2 megjegyzés:
Az a kert, és a vázatartó! Az utolsó fotón a homok közt a folyó. Az óra fölött harang van? Ismerem ezt az elszakadást, gondolj bele két fiúval. Egyik éven a kicsi velünk volt, a következőn úgy fordított hátat, hogy csak na. Néztem is, mi van?
Gyönyörű, gyönyörű ! Nagyon örülök, hogy ilyen helyeken jártatok, még soha nem láttam képeket erről a vidékről - pedig micsoda szépségek vannak itt is ! vajon miért nem felkapottabbak, divatosabban ezek a helyek. Néha már unalmas az Adria, meg az Alpok - függetlenül attól, hogy azok is szépek. Jó teljesen ismeretlen tájakat látni !
Megjegyzés küldése