Esik a hó

Mielőtt elindultam gyalogolni a teljesen megőrült Csipetet bezártam egy kicsit és szép csöndben figyeltem a madarakat a kertben. A szajkót már ebéd közben a Lili vette észre. Azt modta, hogy van egy nagy madár a bodzabokorban a kert végében. Én szemüveg nélkül nem láttam semmit, de szerencsére megvárta amíg kicserélem az objektívet. Így telével sem lett tökéletes a kép, de tényleg messze volt.

A gyaloglás nem volt egyszerű mert sár volt a mély vizes hó alatt, úgyhogy össze-vissza csúszkáltam, de azért így is mentem több mint 7 km-t.

vörösbegy

cinke

szajkó

szerencsére a madarak sokkal gyorsabbak

Helka

szellemkutya