Egy régi kolléganőmmel kitaláltuk, hogy menjünk ki Albániába. Ő még sosem volt én meg bármikor szívesen vissza megyek. Neki mindegy volt, hogy merre, szóval én állítottam össze az útitervet. Egy pár kihagyhatatlan dolgot meg akartam neki mutatni azok közül is ahol már jártam, de főleg a délebbi részekre koncentráltam, ahová eddig még nem jutottam el. Mostmár kijelenthetem, hogy Albánia nagyobbik részét már láttam és még mindig azt mondom, hogy Albánia gyönyörű! Nekem a vezetéssel sem volt semmi problémám, az utak egyre jobbak, az autóbérlés jól működik. Az emberek kedvesek. Szerintem biztonságos, legalább is minket soha semmilyen atrocitás nem ért, és még olcsónak is mondható.
Az előző albán utak itt vannak:
Albánia először
Albánia másodszor
 |
| Kisha e Mamices, Rodon félsziget |
 |
| Rodon félsziget vége a várrommal |
 |
| Osumi folyó völgye |
 |
| kéktorkú gyík vagy dalmát algyroida |
 |
| Berat |
 |
| Banja tó, víztározó a Devoll folyón |
A következő pár kép annyira szürreális, hogy el sem tudtuk képzelni, hogy mi lehet, de az egyik képen látszott egy reklámszerűség egy halacskával és szerencsére arra is rákerestem, így megtudtuk, hogy a
Rozafa nevű albán halfeldolgozó egyik üzeme. Mondjuk ebből még mindig nem értettem, hogy mik ezek a festmények és miért olyan a bejárat mintha valami kommunista párt főhadiszállás lenne, de aztán valahogy eljutottam a cég tulajdonosáig, aki szerintem egy önjelölt őrült próféta, és aki mellesleg egy üzleti zseni, és albánia egyik legjövedelmezőbb és legmodernebb vállalatának a tulajdonosa. Éttermeik és szállodáik is vannak. Sajnáltam is, hogy nem tudtam róla előbb, mert a szálloda nagyon klassznak látszott.
