Holasovicéből egy rövid autózással átmentük a Kratochvile kastélyhoz. Alig fértünk be a parkolóba, mert kiderült, hogy ez egy népszerű esküvői helyszín. Szombat lévén most is volt ott két, de lehet hogy három násznép. Mindenhol szépséges ruhákba öltözött koszorúslányok rohangáltak.
Először a parkban sétáltunk, mert azt hittük, hogy az esküvők miatt be sem lehet menni a kastélyba, de aztán az ajándékboltban kiderült, hogy de, sőt ez egy kivételes egyedül is látogatható hely, csak a jegypénztár a kapualj másik oldalán van. Amiről én azt hittem, hogy ott valami házasságkötő féle lehet, mert előtte várakozott egy esküvői pár meg az egész násznép. Átverekedtük magunkat a tömegen, aztán kiderült, hogy bent van az üres jegypénztár, ami pár perccel az előtt zárt be egy órás ebédszünetre. Így aztán a kastélybelső nézés most sem sikerült, de a park meg az egész hely annyira gyönyörű volt, hogy nagyon örültem, hogy ezt is bevettem látnivalók közé.
Én egyszer voltam már ott a környéken, akkor majdnem egy hetet töltöttünk ott, nem is értem, hogy akkor ezt a kastélyt miért nem néztük meg.
2017/08/30
2017/08/29
Dél-Csehország, egy tökéletes nap, Holasovice
Éjszaka egy hatalmas viharral megérkezett a várva várt hidegfront. Reggelre pont kellemes lett az idő. Felhős lett az ég, aminek a tűző nap után nagyon örültünk. A szállásunk Ceské Budejovice mellett volt egy tóparton, ahonnan negyed óra alatt átértünk Holasovicébe. Ez egy UNESCO világörökségi listán lévő kis parasztbarokk falu. Az eredeti, még a 16. században Ausztriából és Bajorországból idetelepült németeket a háború után kitelepítették és a falu teljesen elnéptelenedett, de aztán a rendszerváltás után újra életre kelt. Most már 140 állandó lakosa van.
Megkérdeztünk egy helyi embert, hogy miért van minden portán két épület. Egy két helyen látszott, hogy az egyik a lakóház a másik meg valami istálló-magtár szerűség, de a legtöbb helyen 2 lakóház alkotott egy együttest. Azt mondta, hogy általában több generáció élt együtt, az öregek a kisebb házban, a fiatalok a nagyobb, újabban.
A legtöbb helyen a fák vagy valami más miatt nem lehetett olyan messziről fotózni, hogy egy képen több ház is látszódjon, de aztán a kocsmában kávézás közben láttunk egy hosszúkás képeslapot egy gyönyörű képpel, amin az egész házsor látszott egyben. Meg is beszéltük, hogy hát igen a jó fotós mindenhol tud jó képet csinálni, amikor is a fecskék fotózása közben eszembe jutott, hogy de hát mi is tudunk, mert a telefonnal lehet panorámaképet csinálni. Ezután még egyszer körbejártunk mindent és csináltunk egy csomó panorámaképet. Szerintem van egy pár ami a torzítás ellenére is vállalható lett, de arra mindenképpen jó, hogy egy képen látszódjon a porta a két, sőt egy esetben három házzal.
A szomszédos Záborí nevű faluban is láttunk egy pár szép házat, ráadásul ott volt bőven hely a fotózáshoz is.
Megkérdeztünk egy helyi embert, hogy miért van minden portán két épület. Egy két helyen látszott, hogy az egyik a lakóház a másik meg valami istálló-magtár szerűség, de a legtöbb helyen 2 lakóház alkotott egy együttest. Azt mondta, hogy általában több generáció élt együtt, az öregek a kisebb házban, a fiatalok a nagyobb, újabban.
A legtöbb helyen a fák vagy valami más miatt nem lehetett olyan messziről fotózni, hogy egy képen több ház is látszódjon, de aztán a kocsmában kávézás közben láttunk egy hosszúkás képeslapot egy gyönyörű képpel, amin az egész házsor látszott egyben. Meg is beszéltük, hogy hát igen a jó fotós mindenhol tud jó képet csinálni, amikor is a fecskék fotózása közben eszembe jutott, hogy de hát mi is tudunk, mert a telefonnal lehet panorámaképet csinálni. Ezután még egyszer körbejártunk mindent és csináltunk egy csomó panorámaképet. Szerintem van egy pár ami a torzítás ellenére is vállalható lett, de arra mindenképpen jó, hogy egy képen látszódjon a porta a két, sőt egy esetben három házzal.
A szomszédos Záborí nevű faluban is láttunk egy pár szép házat, ráadásul ott volt bőven hely a fotózáshoz is.
ez már Táborí |
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)