Még tavasszal kaptunk a nyugdíjfolyósítótól, én gondolom az 1 éves özvegyi nyugdíj mellé, a Lili meg az árvaellátás mellé, utazási igazolványt. Azt a kis papírt amire 50%-os kedvezményt lehet kapni vonatra vagy távolsági buszra, illetve ha kettőt pecsételnek akkor 90% a kedvezmény. Egészen mostanáig mindig volt valami amiért inkább kocsival kellett menni ha bárhová mentünk. Márciusban lejár ez az egész, úgyhogy most végre összejött és szombat reggel vonattal lementünk Szegedre. A 90% persze nem igaz, mert csak az alap jegyárból adják, az IC pótjegy, vagy a helyjegy persze teljes áron van. Szerintem több mint 10 éve nem ültem vonaton de rendszeresen a rendszerváltás körül vonatoztam utoljára. Háát mit mondjak..ugyan azok a kocsik még öregedtek 25 évet. Borzalom! Az ablakon nem lehet kilátni, mert a két üveg között van valami barnás mocsok. A fülkeajtót nem lehetett behúzni mert kijött a sínből alul, így néha kilengett mint egy függöny és folyamatosan zörgött. A fűtést nem lehetett szabályozni, odafelé kabátban ültem mert az ablaknál húzott be a hideg visszafelé meg legalább 40 fok volt. Régen volt a kupékban függöny -igaz hogy attól undorodtam, mert egyszer láttam, hogy egy részeg belefújta az orrát-, hát most nincs.
Egyedül a jegyvásárlás módja volt egy fokkal modernebb mint régen. Ahhoz, hogy az interneten tudj venni jegyet regisztrálni kell az elvirán. Meg kell adni az emailcímet meg egy jelszót amire ők küldenek egy aktiváló linket, legalább is ezt írják, hát az aktiváló link nekem még most sem jött meg. Szerencsére az egyik kollégám regisztrálva volt, így ő be tudott lépni és meg tudtam venni a jegyeket, de az otthoni nyomtatás nem volt lehetséges valamiért, úgyhogy kaptam egy kódot, amit a Nyugatiban egy kioszknak nevezett automatába be kellett ütni és az kinyomtatta a jegyeket. Ettől persze ideges voltam, hogy hol van az a kioszk, meg mi van akkor ha valami mégse működik. Pont ezt akartam elkerülni, hogy ne kelljen reggel semmit csinálni csak fölszállni a vonatra mert tudtam, hogy úgyis késésben leszünk. Szerencsére a kioszkot hamar megtaláltuk, nem kellett sorba állni, és a kód is működött, de nagyjából ugyan ekkora erőfeszítés lett volna megvenni a jegyeket a pályaudvaron, szóval így az előre jegyváltásnak nem volt túl sok értelme.
A Nyugati is pontosan ugyan olyan lepusztult és mocskos mint régen volt.
Azt tervezem, hogy teszek még egy próbát és valamelyik hétvégén Kelenföldről elmegyek Győrbe. A Kelenföldi pályaudvar is lepusztult, azt tudom, de ezen a szakaszon legalább azok a szép piros modern vonatok közlekednek, ott biztos jobb tapasztalataim lesznek és egy másik vidéki nagyváros pályaudvarát is össze tudom hasonlítani a szegedivel, mert a Szegedi pályaudvar szép és tiszta, de Szegeden minden szép, felújított és tiszta, de rről majd a következő posztban.
2 megjegyzés:
Nyolcvanas évek eleje, szegedi gyors, ilyen csodát nyugaton még nem is láttunk! Fiam szerint pedig azok a vonatok kulturáltabbak, mint felénk. Akkor mit tapasztalnál felénk? Azért nem tudtál nyomtatni, mert már igénybe vettél egy kedvezményt, s ha nyomtatsz jár azért is, de kétfélét már nem igényelhetsz. Viszont az utolsó kapuig lejátssza veled a játékot, akkor közli. Mikor már az őseid adatát is lekéri....
Berlini főpályaudvar, szebbnél szebb rakéta formájú, csillogó tiszta, kényelmes vonatok. Erre bedöcög a MÁV-vonat, ami szerintem is minimum negyven éves. Egész éjjel ég a villany, aludni túl nagy a fény, olvasni kevés. Fújják rád oldalt a hideget. A két ülés közé kihajtható laptoptartó vagy/és asztal van beapplikálva, ami az amúgy is keskeny ülésből még jó pár centit elvesz. Üdv a magyar valóságban. (wifi persze nincs) És mindezért, ha nem vagy szerencsés és nem sikerül kedvezményes jegyet szerezned, több mint 100 eurót kérnek.
Megjegyzés küldése