Hosszadalmas de szépséges 400km lengyel tóvidék után átmentünk Litvániába és estére megérkeztünk Kaunas külvárosába egy magánházban lévő szállásunkra. Kicsit csalódottak voltunk, mert az a kevés amit Litvániából láttunk az nagyon lehangoló volt. Egy kissé a rendszerváltás körüli Romániára emlékeztetett, lepukkant volt és csúnya. Aztán reggel minden megváltozott és egyik ámulatból estünk a másikba. A szocreál buszvégállomás mellett találtunk egy belülről gyöngyszem kávézót fantasztikus kávéval, majd egy alumínium kocka büfében mindenféle finomságokat ebédre fillérekért. Később megtaláltuk az óvárost is, ahol azért volt egy pár hangulatos rész. Séta közben az mindegyikünknek feltűnt, hogy a nők milyen lazán elegánsak. Ez azért érdekes, mert egyikünk sem követi különösebben a divatot, nem is szoktunk ilyenekkel nagyon foglalkozni, de itt mindegyikünk észrevette. Minden harmadik-negyedik nő, fiatalok és öregek is úgy néztek ki mintha valami szolid divatbemutatón lennének. Decensen szabott zsorzsett meg lenvászon ruhákban, szigorúan színben tökéletesen passzoló cipőkkel meg táskákkal. Utána meg már direkt figyeltünk, de sehol máshol ilyen nem volt csak Kaunasban.
Dél körül tovább mentünk Klaipédába, a tengerpartra, mert onnan lehetett átkompozni a
Kur-földnyelvre a dűnés nemzeti parkba. Megintcsak gyönyörűséges helyet találtunk. Naplemente előtt megmásztuk az egyik dűnés részt aztán Nidában megkerestük a szállásunkat és elmentünk vacsorázni. Közben kitaláltam, hogy hajnalban kimehetnénk a falu melletti másik dűnés részre napfelkeltét fényképezni. Másnap így is tettünk, Lili meg az egyik barátnőm kialudta magát a szálláson, mi meg a másik, amúgy fotós barátnőmmel végre nyugodtan órákig élvezkedtünk a fotózással. Utána megnéztük Thomas Mann nyaralóját, aztán visszamentünk Klaipédával szembe a földnyelv végén lévő tengeri múzeumba. Sajnos a múzeumot nem lehetett megnézni mert renoválták, de a mellette lévő aquáriumban volt delfinshow, így végre a Lilinek is volt egy kis érdekesség.
Este Siauliaiban aludtunk, aztán reggel kimentünk a
Keresztek hegyére, amire nagyon kiváncsi voltam, és nem is csalódtam, elképesztő, furcsa egy hely. Érdemes elolvasni a történetét.
Utána hamarosan jött a határ és átmentünk Lettországba...
 |
| Kaunas |
 |
| Lili meg a macska Kaunasban |
 |
| lepukkant, de azért szép |
 |
| Klaipéda |
 |
| mindenfelé jópofa szélkakasok |
 |
| dűne naplementében |
 |
| dűne napfelkeltével |
 |
| másoknak is eszébe jutott a hajnali fotózás |
 |
| ő meg fölvonszolt egy széket a dűne tetejére és csak élvezkedik, hajnali fél hatkor |
 |
| itt látszik, hogy milyen keskeny ez a félsziget |
 |
| turistajelzés |
 |
| Nida |
 |
| Thomo Manno=Thomas Mann |
 |
| és az ő nyaralója |
 |
| ilyen is van |
2 megjegyzés:
Hát, amilyen én vagyok, nekem a piros-kígyós vízköpő tetszett a legjobban...Bár a homokdűnés tengerpart sem csúnya :-)
Ilyen is van, párja valahol Nógrádban, a sírkő fölé építményt!!! húztak. Lehet, hogy egyszer felteszem, nem mertem eddig. Igen, van ilyen is. Csatlakozom Fodorkához, de az esti árnyékkép a három lányról se rossz. Szép helyen jártatok. Néztem Lili, tán első fotóját. Gyermek még, de már átsuhan rajta, a mozdulatán a nő.
Megjegyzés küldése