Berlinből hazafelé bementünk Drezda külvárosában a Karl May múzeumba. Gyerekkorunkban mindketten olvastuk az összes indiános May Károly könyvet, először csak viccelődtünk ezen, hogy meg kéne nézni, de aztán kiderült, hogy mindkettőnk egyik nagy vágya volt ez a múzeum, úgyhogy úgy döntöttünk, hogy ha már úgyis ott vagyunk akkor miért ne, és ez nagyon jó döntés volt. Így felnőtt fejjel igazából nem gondoltam, hogy ennyire érdekes lesz és ez az ember ennyire szimpatikus.
Utána a Cseh paradicsomban gyalogoltunk egy jót a homokkő sziklák között, aztán Jicinben megkerestem egy ládát, amit egy magyar ládász rejtett Rumcájsz emlékére a Rumcájsz múzeumhoz, mert Jicinben még olyan is van. A végén még útbaejtettük ugyan azokat a dombokat amiket tavasszal fotóztam, mert kiváncsi voltam, hogy nyáron milyen lehet, de nem volt annyira jó, viszont most még több nyúl volt.
1 megjegyzés:
Jó volt látni, mennék újra.
Megjegyzés küldése