2016/02/07
2016/01/31
Mohás kőbánya köd nélkül
Már egy hónapja nem írtam ide semmit. Nem is nagyon történt semmi említésre méltó. Még gyalogolni se nagyon volt időm annyi munka van mostanában. Soha nem sikerült világosban hazajönnöm. Egy hónap alatt több mint 2 napnyi plusszórát gyűjtöttem. Nem is baj, majd ha igazán jó idő lesz kiveszem őket és napfényben fogok kirándulni.
Mondjuk a tegnapi időre nem lehetett panasz, gyönyörűen sütött a nap. Igaz nekünk most meg pont köd kellett volna. Az időkép ködöt ígért és a fotós barátnőmet megihlették a ködös mohás képeim, úgyhogy megbeszéltük, hogy elmegyünk a régi kőbányába, ami ott van a Budakeszit Páttyal összekötő turistaút mellett. A gyaloglást nem akartam kihagyni, ezért én kora reggel indultam gyalog az erdőn keresztül, hogy tízre Budakeszire érjek a parkolóba. Ezt az utat már többször megtettem, de mindig ellenkező irányban, úgy sokkal kényelmesebb, kevesebbet kell fölfelé menni és az is sokkal lankásabb. Kicsit későn indultam, de gondoltam, hogy most fotózni úgysem akarok útközben. Ez persze nem így történt. Olyan gyönyörű volt a felkelő napban a pára a fák között és annyira ki voltam készülve az emelkedőtől, hogy már csak pihenés képpen is fotóztam egy csomót, aztán meg rohanhattam, hogy odaérjek.
Mondjuk a tegnapi időre nem lehetett panasz, gyönyörűen sütött a nap. Igaz nekünk most meg pont köd kellett volna. Az időkép ködöt ígért és a fotós barátnőmet megihlették a ködös mohás képeim, úgyhogy megbeszéltük, hogy elmegyünk a régi kőbányába, ami ott van a Budakeszit Páttyal összekötő turistaút mellett. A gyaloglást nem akartam kihagyni, ezért én kora reggel indultam gyalog az erdőn keresztül, hogy tízre Budakeszire érjek a parkolóba. Ezt az utat már többször megtettem, de mindig ellenkező irányban, úgy sokkal kényelmesebb, kevesebbet kell fölfelé menni és az is sokkal lankásabb. Kicsit későn indultam, de gondoltam, hogy most fotózni úgysem akarok útközben. Ez persze nem így történt. Olyan gyönyörű volt a felkelő napban a pára a fák között és annyira ki voltam készülve az emelkedőtől, hogy már csak pihenés képpen is fotóztam egy csomót, aztán meg rohanhattam, hogy odaérjek.
2015/12/30
Geoszilveszter
A szokásos Geoszilveszter most az Apátkúti-völgyben volt Visegrád fölött. Van itt egy füvészkert is, ahol csoportosan megkerestünk egy új ládát. Aztán én még a környéken sétáltam egy kicsit és megkerestem még egy pár ládát. Az erdei művelődési háznál, a Mátyás-forrásnál, a Görgey-bércnél és a függőhídnál. Utána a Pilisen keresztül mentem volna haza, de Pilisszentlászlónál meg akartam nézni az új Waldorf iskolát és én hülye rámentem egy földútra (ami nem is az iskolához vitt), és egy kő úgy felverte a kocsim alját, hogy megsérült az olajteknő és elfolyt az olaj. Úgyhogy ott a földút elején két órát fagyoskodtam a kocsiban mire odaért az autómentő. Olaj nélkül nem lehetett járatni a motort és ahogy lement a nap -5 fok lett. Az volt a szerencsém, hogy az ismerős autómentős pont otthon volt és rögtön indult is értem.
 |
| szurdok a füvészkertben |
 |
| a Nagyvillámnál már elkezdték hóágyúzni a sípályát, háttérben a fellegvár |
 |
| Görgey-bérc |
 |
| érdekes építmény a függőhídnál |
 |
| irigylésre méltó kutyák szemben Nagymarosnál a zátonyon |
 |
| a Szentendrei-sziget csúcsa |
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)