Erdély, harmadik-negyedik nap

Harmadik nap először a Kerci apátságot néztük meg, majd futólag a Fogarason a várat, aztán Törcsváron a a Drakula kastélyt aminek ugye semmi köze Drakulához, de még Vlad Tepes kegyetlen havasalföldi fejedelemhez sincs. A várra én nem mondanám, hogy gyönyörű, de mindenképpen érdekes, és tele van szebbnél szebb kályhákkal és kandallókkal. Utána Brassóban aludtunk.
Negyedik nap volt a legtöményebb, Megnéztünk három erődtemplomot, Szászhermányt, Prázsmárt, Szászfehéregyházát. Egyik gyönyörűbb mint a másik. Késő délután még Segesváron is sétáltunk egyet és a végén Farkaslakán aludtunk.
Itt a negyedik napon erősödött meg bennem az az érzés, hogy Románia kezd elhagyni minket. Az elmúlt 5 évben látványosan fejlődött. Régebben szerintem legalább akkora volt a különbség Románia és Magyarország, mint Magyarország és a nyugat európai országok között. Mostanra egy pár dologban biztos, hogy lehagytak. Például az utak, ha attól eltekintünk, hogy ott alig van autópálya,  sokkal jobbak mint nálunk.
Nem tudom eldönteni, hogy ők fejlődtek olyan nagyot vagy mi pusztulunk le, de az az érzésem, hogy mind a kettő belejátszik.

Fogaras vár

egész véletlenül van közvetlen mellette egy óriási  félig kész ortodox templom

Törcsvári kastély, erről az oldalról egyáltalán nem szép

kiugró-beugró mindenhol

Brassó, Fekete templom

a régi városháza

Szászhermány

ilyen padokat még egy templomban sem láttunk

az oltár díszítése

régi iskola

Prázsmár

ez volt a legszebb templom

a legrégebbi szárnyasoltár Erdélyben

Szászfehéregyháza

szerényebb templom

szépséges szász házak a faluban

Segesvár