Na jó, nem. Illetve, de, mert most jöttem rá, hogy itt
is van Szent Jakab zarándokút, ami a hivatalos Camino de Santiago része.
Már elég
régen izgatta a fantáziámat, hogy elgyalogoljak Budakeszire. A múlt vasárnap délelőtt
beugrott hozzánk egy barátom, úgyhogy megragadtam az alkalmat és elvitettem
magam Budakeszi szélére, hogy hazagyalogoljak, de egy rossz úton indultam el és
a vadkerítéseken nem tudtam átjutni a jó
útra. Ahelyett, hogy az első km után amikor rájöttem, hogy rossz úton vagyok,
visszafordultam volna, én hülye mentem tovább a kerítés mellett, mert az irány az jó volt, hogy csak találok
majd egy létrát. Persze nem találtam, úgyhogy 3km után kénytelen voltam
visszafordulni mert vége lett az útnak. Persze 6 km után, amikor visszaértem oda
ahonnan indultam, és megkerestem a jó út elejét, ami egy kis ösvényen leágazott
arról a széles útról amin én mentem, már nem volt annyi időm hogy sötétedésig
hazaérjek. Ott álltam a buszmegállóban, a busz 5 perce ment el és vasárnap délután révén csak egy óra múlva jött volna a
következő, úgyhogy megint haza kellett telefonálnom, hogy jöjjenek értem.
Aztán egész
héten annyi dolgom volt, és meg is fáztam, hogy még egy kutyasétára sem
futotta.
Alig vártam a hétvégét, hogy megint próbálkozzak. Persze
megint rossz idő lett, de a múltkor is olyan szép volt a ködös erdő, hogy vasárnap reggel megintcsak szereztem egy
fuvart Budakeszire és végre a jó úton, a sárga kagyló jelzésen hazagyalogoltam.
Ezen a részen régebben nem volt semmilyen turista út, csak egy pár éve festették fel a sárga kagylókat a területet behálózó erdészeti utak legszebbjére, sőt újabban piros Mária-út jelzés is van.
A kát ronda tarvágásos részt kivéve végig szépen rendbentartott tölgy szálerdőben vezet az út és érint két régi felhagyott kőbányát is. Az egyikben már voltam ősszel, akkor a színes lombok miatt volt szép, most meg mindkettő a hihetetlen harsogó zöld vastag moharéteg miatt. Olyan érzésem volt a bányáknál, hogy mindjárt meglátok valami koboldot vagy tündért.
Ez a kb. 9 km csak egy elenyészó kis része volt a magyar Camino első napi penzumának, mert Pestről a Clark Ádám térről a 0 km kőtől kellene elgyalogolni Zsámbékra az első nap, ami összesen 31 km. Én már több ismerősöm (igazi) Camino blogját végigolvastam, azok a huszon-harminc kilométerek amiket naponta megtettek valahogy nem tűntek olyan borzasztóan soknak. Viszont ez a nagyon jól ismert, autóval már szerintem több százszor megtett 31 km iszonyú soknak tűnik.
Mit tűnik! Ezt tudom, hogy borzasztóna sok. Teljesen átértékeltem az olvasmányimat. Igaz, hogy a közelmútban már több száz kilométert legyalogoltam, de még így sem érzem elég fittnek magam ehhez, de befészkelődött az agyamba. Előbb utóbb meg fogom próbálni, hogy ha nem is Zsámbékig, de legalább haza tudok-e gyalogolni a nullás kőtől, és ha igen akkor mennyire lesz leamortizálva a lábam.
Mit tűnik! Ezt tudom, hogy borzasztóna sok. Teljesen átértékeltem az olvasmányimat. Igaz, hogy a közelmútban már több száz kilométert legyalogoltam, de még így sem érzem elég fittnek magam ehhez, de befészkelődött az agyamba. Előbb utóbb meg fogom próbálni, hogy ha nem is Zsámbékig, de legalább haza tudok-e gyalogolni a nullás kőtől, és ha igen akkor mennyire lesz leamortizálva a lábam.
3 megjegyzés:
Micsoda fotók!!! (S visszaolvasva ismét felkiáltó jelezek, mert nagyon jó hangulatúak.) A barátnőm bejárta a Caminot, s előtte edzett rá!!! Nem rögtön a napi adaggal kezdte. S egy nagyon jó cipő, látszatra bármily drága is volt hatalmas előnyt jelentett neki. (Elnézve esténként a többiek lábát.)
Engem ez a Camino téma spirituálisan egyáltalán nem érdekel, de a teljesítmény az igen. Most hogy intenzívebben gyalogolok én is ismerem ezeket a problémákat. Vettem is egy jó cipőt, de 16km után a múltkor mégiscsak hólyag lett a talpamon. Pontosan a lábam terhelhetőségét szeretném kipróbálni ezzel első napi adaggal. Igazából, ha az embert spirituálisan nem érdekli, akkor nem igazán érdemes a magyar részt végigjárni, mert ahogy néztem van benne egy csomó olyan szakasz ami egyáltalán nem érdekes vagy szép. Akkor már inkább a kéktúra.
Indulhatnál egy Szép őszi képek" fotóversenyen ! Nem is tudom, én melyikre szavaznék, olyan sok sikerült, csodás felvételed volt most. Kicsit irigykedve olvasom a teljesítményedet, milyen boldog lennék, ha csak egy fel-útra alkalmasnak érezném magam....De (és ezt még nem eletettem el), tudom, hogy egy-egy nagyobb kirándulás az élményen kívül igen jó érzést is ad: Képes voltam, megetettem !
Hát próbálkozz - de valóban jó cipőben ! (ezt én is "igazi" Caminos-tól tudom....)
Megjegyzés küldése