Farsang betegen

Tudtam, hogy valami megint itt bujkál. Csütörtök éjszaka 38 fokos lázra ébredtünk. Zokogás, hogy ő a farsangra mindenképpen elmegy, lázcsillapító. Reggel mintha mi sem történt volna, semmi baja. Még csak nem is köhög. Lehet, hogy annyira izgult, hogy belázasodott? Megbeszéltük, hogy jó, bemegyünk, de ha érzi, hogy megy föl a láza, szól és hazajövünk. Jósnő jelmez kész, haj besütve (valami általam nem ismert okból a jósnőnek feltétlenül göndör haj kellett) tepsi sütemény becsomagolva, mennénk  az iskolába, de még valamiért fölrohant a szobájába, majd sikítás és a szokásos anya gyere föl. A hörcsög holtan fekszik a mókuskerékben. Nagyon nem jól indul ez a nap. Zokogás, majd a kocsiban önmarcangolás, hogy mit csinált rosszul.
Szerencsére a vidám forgatag, ami az iskolában fogadott minket, gyorsan jókedvre derítette.

Fejpánt, mint hajráf és loknis fürtök.

A fejpántot nem volt hajlandó a homlokára tenni, így szerintem nem volt se északi, se jósnő jellegű, de sebaj, neki  így tetszett, azt mondta, hogy végre egyszer nem volt csúnya a jelmezben.

Északi istenek tánca

11 körül, megint fölment a láza, újabb lázcsillapító, mert nem mehettünk haza, hiszen ő volt az egyik zenész a szokásos farsangi táncházban. 

A farsang végül is jól sikerült, de a barátnők hétvégi itt alvását le kellett mondani.