Az egyik tisztáson néha szoktunk látni egy kipányvázott legelésző lovat. Most is ott volt, úgyhogy szerencsére a Csipit pórázra vettem, mert egyszer csak kivágtázott a bozótból egy kiscsikó. Amíg nem vett észre minket addig körbe-körbe vágtázott az anyja körül, de jó nagy körben, mert mindig vagy egy fél percre eltűnt a bozótban. Így aztán volt időm elővenni a fényképezőgépet. Óvatosan egy kicsit közelebb mentünk, ami nem volt túl egyszerű, mert a Csipi is jó izgatott lett és össze vissza rángatott. Amikor a csikó észrevett minket akkor ottmaradt az anyja mellett. Ahogy közelebb mentünk és a Csipi rájött, hogy nála jóval nagyobb állatokról van szó már nem izgágáskodott hanem a farkát behúzva ült a lábam mellett. A kiscsikó meg egyáltalán nem félt, odajött és 2 méterről bámult minket.
2015/06/21
Kiscsikó
Ma elég hosszú kihagyás után végre elmentem gyalogolni. Egy csomószor megálltam fényképezni mert nem tudok betelni ezzel a virágbőséggel, ami most van a mezőn.
Az egyik tisztáson néha szoktunk látni egy kipányvázott legelésző lovat. Most is ott volt, úgyhogy szerencsére a Csipit pórázra vettem, mert egyszer csak kivágtázott a bozótból egy kiscsikó. Amíg nem vett észre minket addig körbe-körbe vágtázott az anyja körül, de jó nagy körben, mert mindig vagy egy fél percre eltűnt a bozótban. Így aztán volt időm elővenni a fényképezőgépet. Óvatosan egy kicsit közelebb mentünk, ami nem volt túl egyszerű, mert a Csipi is jó izgatott lett és össze vissza rángatott. Amikor a csikó észrevett minket akkor ottmaradt az anyja mellett. Ahogy közelebb mentünk és a Csipi rájött, hogy nála jóval nagyobb állatokról van szó már nem izgágáskodott hanem a farkát behúzva ült a lábam mellett. A kiscsikó meg egyáltalán nem félt, odajött és 2 méterről bámult minket.
Az egyik tisztáson néha szoktunk látni egy kipányvázott legelésző lovat. Most is ott volt, úgyhogy szerencsére a Csipit pórázra vettem, mert egyszer csak kivágtázott a bozótból egy kiscsikó. Amíg nem vett észre minket addig körbe-körbe vágtázott az anyja körül, de jó nagy körben, mert mindig vagy egy fél percre eltűnt a bozótban. Így aztán volt időm elővenni a fényképezőgépet. Óvatosan egy kicsit közelebb mentünk, ami nem volt túl egyszerű, mert a Csipi is jó izgatott lett és össze vissza rángatott. Amikor a csikó észrevett minket akkor ottmaradt az anyja mellett. Ahogy közelebb mentünk és a Csipi rájött, hogy nála jóval nagyobb állatokról van szó már nem izgágáskodott hanem a farkát behúzva ült a lábam mellett. A kiscsikó meg egyáltalán nem félt, odajött és 2 méterről bámult minket.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése