Megint Málta 2

 Nagypénteken Lili szabadnapos volt, úgyhogy bementünk Vallettába és átkompoztunk Birguba. Legközelebb ha megyek itt fogok kezdeni, mert a kompról, meg Birgu végéről végre olyan szögben látszódnak a Grand Harbour bejáratánál lévő világítótornyok, hogy ráférnek egy képre.
Birguban belecsöppentünk egy vallási felvonulásba, ami egy kicsit olyan volt mintha egy körmenet lett volna de úgy, hogy ők cipelik a stációkat, de a körmenet az szerintem szombaton van, szóval nem tudom, hogy ez mi volt.

Szombaton Lili barátja elvitt minket egy Ghajn Hamiem nevű gyönyörű helyre, egy tengerparti sziklafensíkra, csak annyira párás volt az idő, hogy semmi nem látszott rendesen és borzalmasan fújt a szél. Kb egy fél órát bírtuk, aztán bemenekültünk vacsorázni egy étterembe.

Vasárnap Ix-Xemxija-ból a keleti partról átgyalogoltam Rdum Majjiesa érintésével  Golden bay-be a nyugati partra. Ez kb 10 km volt, kevés szinttel, egy termékeny völgy oldalán egy ritkás, már majdnem erdőnek nevezhető fás rész mellett vezető úton, de szinte végig a tűző napon és az előző nappal ellentétben alig mozdult a levegő, úgyhogy eléggé kifáradtam. 

Birgu csücske a világítótornyokkal

alig bírják el, 30 méterenként megállt a menet, hogy lerakhassák a tartórudakra

4 ember csak a tartórudat viszi, amire lerakják ha pihennek

Ghajn Hamiem

mintha fél Málta egy hatalmas sziklakert lenne

a völgy tényleg termékeny, ezek az ültetvények tavaly ősszel is zöldek voltak, pedig akkor más már egyáltalán nem

a jobboldali magasabb fensíkon voltunk előző nap, de akkor a pára miatt idáig nem lehetett ellátni

nőszirom mező

mintha nyár lenne

Megint Málta 1

 A múltkori villámlátogatásnál eléggé úgy tűnt, hogy a Lilinek jó lenne ha megint ki tudnék menni, úgyhogy még a reptéri várakozás közben megnéztem a jegyeket és vettem is nagyon olcsón húsvétra egy újabb látogatásra.
Közben persze minden megváltozott, átköltözött egy másik pirinyó lakásba és több műszakban dolgozik és lett egy barátja is, szóval túl sokat nem voltunk együtt, inkább csak valamiféle lelki támasznak kellettem, de mondjuk erre számítottam is. Éppen ezért már előre kinéztem magamnak különböző gyalogtúrákat. Elképesztő az a virágözön ami Máltán van tavasszal és aminek nyoma sem marad őszre. Most minden zöld és virul. Ráadásul mivel árnyék szinte sehol nincs a természetben, ezeket a túrákat szerintem májustól novemberig én biztosan nem tudnám legyalogolni 40 fokban. Máltán ingyenes a tömegközlekedés, csak igényelni kell hozzá egy arcképes kártyát a tömegközlekedási cégtől, amit kb egy hónap alatt küldenek ki, máltai címre, ezért a sima turisták ebből ki vannak zárva, hacsak nincs ott ismerősük, aki át tudja venni. Ezt Lili a sajátjával együtt nekem is megrendelte, úgyhogy teljesen ingyen közlekedtem és busszal mindenhová el lehet jutni.
Első nap csak Vallettába mentem be egy nagy sétára.
Első igazi túra Xghajra-ból Marsaskala-ba nem volt akkora nagy szám és nem is volt hosszú, úgyhogy átbuszoztam Marsaxlokk-ba a hőerőműhöz onnan kigyalogoltam a világítótoronyhoz és utána a félsziget másik oldalán lévő St Paul's pool-hoz, ami egy szép öböl és ahol úgy strandoltak az emberek mintha már nyár lenne, pedig a víz azért még hideg.

Sivatagi poros eső után nem igazán jó az idő

mindenhol kívül futnak a csövek

óriás hajó a kikötőben Vallettában

szerencsére pont akkor futott ki amikor a kilátóhelyhez értem

menet közben valaki ki vagy beszállt

a tátika vadon nő mindenhol

gáztartályhajó a hőerőmű mellett

Il-Kalanka világítótorony

hőerőmű virágmezővel

Szent Pál fürdője

Hofriet window

Közönséges kardvirág, Gladiolus communis