Második nap: Zeykfalva, Vörös szakadék, Gyulafehérvár, Kereszténysziget és este Nagyszeben ahol a szállásunk volt. A Vörös szakadék 7 éve kimaradt szerencsére, most odazötykölődtünk a földúton, aztán a déli kánikulában majdnem a nyakunkat törtük a meredek ösvényeken. Szép volt, de borzalmasan fárasztó. Gyulafehérváron az Érseki székesegyházon kívül most megnéztük az ortodox katedrálist is, és bennem csak most tudatosult, hogy ezek egy hatalmas csillagerőd területén vannak. Keresztényszigeten a templomba most sem jutottunk be, de örömmel láttam, hogy most talán még több gólya fészkelt a faluban mint a múltkor. Nagyszeben meg most talán még szebbnek tűnt mint 7 éve.
1 megjegyzés:
Az ember szíve sokszor megszakad, mit is vesztettünk el. Száz éve jártam erre, a Törcsvári hágón jótt ki az azóta is tartó betegségem. Csodás a táj, a város más, mint emlékeimben. Jó volt mindezt látni.
Megjegyzés küldése